Naptár

Az örök dilemma: vajon akkor tesz jobbat a környezettel, ha kézzel mosogat, vagy akkor, ha inkább a mosogatógépet választja? A kézi mosogatás nyilvánvalóan lassabb, viszont a mosogatógépnek annyi mindent kell megtennie, hogy végül tiszta edényeket adjon ki magából, hogy így már nem biztos, hogy ez a jó választás. Melyik környezettudatosabb a két megoldás közül?

Ahhoz, hogy egy mosogatógép megtisztítsa a benne található edényeket, rengeteg folyamatot kell elindítania. Kezdődik ott az egész, hogy fel kell fűtenie a vizet egy olyan hőfokra, ami már feloldja az ételmaradékokat az edényeken, aztán feloldja a mosogatószert, pörgeti a vizet, amit időközben beleengedett a gép belsejébe, és végül eltávolítja a koszos vizet, majd leöblíti még egyszer a benne található eszközöket. Mindez nagyon soknak hangzik, de korántsem olyan rossz, mint amilyennek tűnik: a mosogatógépben valójában csak viszonylag kevés víz található, még mosogatás közben is.

Képek forrása: Pexels.com

Az, hogy a mosogatógép mennyire energiahatékony, leginkább attól függ, hogy milyen régi – mint az összes háztartásbeli berendezésnél, itt is számít, hogy újabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb modellről, vagy régi, még kevésbé a környezettudatossági szempontokat maga előtt tartó darabról van-e szó. Egy modern mosogatógép hagyományos programon nagyjából 22 liter vizet használ el egy mosogatás alkalmával, az újabbakon azonban már van környezettudatos ökoprogram is, ami lefelezi ezt a mennyiséget.

Ami az elhasznált energiát jelenti, még mindig a mosogatógéppel jár jobban az ember, mint a kézi mosogatással, ugyanis a víz felfűtését az eszköz jobban és hatékonyabban végzi, mintha folyatnánk folyamatosan a csapból a melegvizet. Ez azért van így, mert a mosogatógépekben általában saját vízmelegítő van, így az eszköz nem hagyatkozik a lakás rendszerére.

Általánosságban elmondható, hogy a mosogatógép mindig jobb választás, már ha a víz mennyiségét, az elhasznált energiát, sőt, az edények tisztaságát is nézzük. Az emberi kéz ugyanis nem bír el olyan hőmérsékleteket, amelyeken az edényeket tényleg le lehet fertőtleníteni. Egyedül akkor rosszabb választás a mosogatógép, ha nem tele indítjuk el – ha kisebb mennyiséget kellene mosogatni, akkor azt inkább oldjuk meg gyorsan kézzel, mert egy félig üres mosogatógép nem túl energiahatékony. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a mosogatógépet mindig tartsuk tisztán, és rendszeresen tisztítsuk sóval, mosószerekkel, hogy minél tovább működőképes és hatékony maradjon.

forrásom a https://nrgreport.com/cikk/2020/01/31/mennyi-vizet-hasznal-el-egy-mosogatogep

Február 2. a Vizes Élőhelyek Világnapja. 1971-ben ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezményt, melyhez Magyarország is csatlakozott. Hazánkból 29 földrajzi egység van a listán, mintegy 260 ezer hektár területtel. Eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadárfajoknak kívánt az egyezmény védelmet biztosítani, mára azonban tágabb értelemben az élőhelyek védelmére, a környezetszennyezés elleni küzdelemre is felhívja a figyelmet ez a nap.

A vizes élőhelyek közé soroljuk a tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint a víztárolókat is. A WWF adatai szerint a környezetszennyezés miatt mára Európában a vizes élőhelyek kétharmada elpusztult. 1970 óta az élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal csökkentek. Európában csupán a 40%-a egészséges az élővizeknek, 60% szennyezett, pusztuló élővilágú.

Miért jelent ez hatalmas problémát?

Mert a vizes élőhelyeknek kiemelt szerepe van a szélsőséges természeti hatások enyhítésében. Átmenetet képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között, képesek tompítani a különböző hatásokat: az áradásokat, a tavaszi bő vizeket vagy a nyári vízhiányt. Pusztulásuk hatásáról mindent elmond, hogy a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt a Földön.

- Élővizeinket számos tényező veszélyezteti: a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás vagy éppen a túlfogyasztás - hívja fel a figyelmet Csegény Zsófia, a Sansin Globe Zrt. ügyvezető igazgatója. Kiemeli: a környezetvédelem egyszerre a gyártók és a fogyasztók egyéni felelőssége is. A cég öt tippje segít, hogy a mindennapokban is hozzájárulhassunk élővizeink védelméhez.

A vízfogyasztás csökkentése

A víz értékes kincs, mégis rengeteget pazarolunk el belőle. Egyetlen fürdés 100-120 liter vizet fogyaszt, egyetlen folyóvizes mosogatás pedig átlagosan 40-60 litert. Magyarországon az egy főre jutó napi vízfogyasztás eléri a 110 litert, vagyis egy négyfős család akár napi 4-500 liter vizet is felhasznál. Tudatosan kell törekedni arra a mindennapokban, hogy az ember csökkentse vízlábnyomát, fürdés helyett tusoljon, ne használjon tiszta vizet a WC öblítésére, és ne folyassa a vizet fogmosás vagy mosogatás közben.

Nem mindegy, mit mosunk!

Poliészter, nejlon, akril és egyéb szintetikus anyagok: napjainkban ruháink több mint 60%-a műanyagalapú fonalakat tartalmaz. Ezeknek a ruháknak minden egyes mosása hozzájárul élővizeink szennyezéséhez. Becslések szerint egy 100 ezer fős lélekszámú település naponta átlagosan 1,2 kilogramm műszálat és mikroműanyagot juttat a csatornarendszerbe.

forrásom a https://femina.hu/terasz/vizes-elohelyek-vedelme/

Vizes élőhelyek világnapja

Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja. 1971-ben ezen a napon írták alá Ramsarban a vizes élőhelyek megóvásáról szóló megállapodást. A WWF Magyarország azért küzd, hogy a vizes élőhelyek megmentésével ne csupán a természeti értékek, de a mindenki számára létfontosságú ivóvízbázisok is megmaradjanak.

 A Ramsari Bizottság idén arra hívja fel a figyelmet, hogy bolygónk vizes élőhelyei nem kizárólag a gazdag élővilág létét szolgálják. Számtalan olyan ország van a Földön, ahol ezek a területek szoros összefüggésben vannak a mindenki számára létfontosságú ivóvízbázisokkal. A vizes élőhelyek szennyezése és eltűnése nem csak a lakosság ivóvízellátását veszélyeztetheti, hanem az itt élő halak állapota az ezeket fogyasztó emberek egészségét is befolyásolja.

A WWF hosszú évek óta dolgozik a vizes élőhelyek megmentésén. Közülük két ramsari terület, a Duna menti Gemenc és Béda-Karapancsa, kiemelten fontos számunkra. Gemenc Közép-Kelet-Európa egyik utolsó és legnagyobb összefüggő ártéri erdejének ad otthont. A halban gazdag holtágak bőséges táplálékkal látják el a madárvilágot, melynek fontos képviselői például a gémfélék és a fekete gólyák. A Béda-Karapancsa tájegység különlegességei a ma is működő fokok és a száz évnél idősebb ligeterdők, ahol számtalan denevérfaj és több pár réti sas él.

Ezeket a ramsari területeket és a Duna menti ivóvízbázisokat is veszélyeztetik azok a tervek, melyek a Duna medrének átalakítására koncentrálnak. A beavatkozások célja, hogy teherszállítási célú hajózás biztosítására közlekedési útvonalat alakítsanak ki a folyó hazai szakaszain – még ott is, ahol a Duna medre erre alapvetően nem alkalmas.

A WWF Magyarország szerint a Duna medrébe csak úgy lehet beavatkozni, hogy az a folyó és a tőle függő vizes élőhelyek jó állapotát biztosítsa. A dunai hajózás feltételei a navigációs- és vízállás-előrejelző rendszerek fejlesztésével, a kikötői és logisztikai infrastruktúra megújításával és új, modern hajóflotta kialakításával is javíthatóak. Ezek pedig nem igénylik a meder drasztikus átalakítását. Először átfogó, alapos vizsgálat szükséges, amely az összes lehetséges fejlesztési változatot tartalmazza, majd az eredmények függvényében kell kiválasztani a környezeti és társadalmi szempontból legmegfelelőbbet!

forrásom a https://wwf.hu/archiv/vizes-elohelyek-vilagnapja