Hírlevél

AKCIÓ!

Úszófedeles rozsdamentes tartályaink

2020-ban is akciós áron!

KEDVEZMÉNYES KISZÁLLÍTÁS!

Naptár

2019. Május
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
29
30
31
 
 

TELEFONOS RENDELÉS

S.O.S.

+36-30-904-1979

TELEFONOS RENDELÉS!

SZOLGÁLTATÁSOK

  • Kiszállítás egyeztetett időpontban!
  • Személyes vásárlási tanácsadás!
  • Egyedi tervezés!
  • Tartály telepítés!
  • Tartályok átalakítása!
  • Egyedi szerelvényezés!
  • Szaktanácsadás: bor, pálinka szakterületen is!

NYITVATARTÁS

NYITVATARTÁS

H-P: 

de. 8.00-12.00

du. 12.30 - 16.30

Szo-V: ZÁRVA

 

Naptár

";
2019.05.28
Egy csepp víz – így takarékoskodj a mindennapokban

Egy csepp víz – így takarékoskodj a mindennapokban
A Föld édesvízkészletét nemcsak a klímaváltozás és a környezetszennyezés, de a népesség jelentős részének pazarlása is veszélyezteti. Márpedig víz nélkül nincs élet, épp ezért megőrzése és védelme mindannyiunk közös érdeke.

Ott, ahol még elegendő és jó minőségű víz áll rendelkezésre, nehéz elképzelni azt, milyen lenne az élet, ha nem lenne magától értetődő, hogy csak megnyitjuk a csapot és folyik az ivóvíz. A Föld más régióiban viszont már megtapasztalták ezt. Manapság kétmilliárd ember él olyan országban, ahol problémát jelent az ivóvízhez való hozzájutás. Afrika ebből a szempontból különösen rossz helyzetben van. Zimbabwe két legnagyobb városában, a hosszan tartó szárazság után, jegyrendszert kellett bevezetni a vízre, a dél-afrikai Fokvárosban pedig minden pillanatban elérkezhet az az állapot, amikor egyszerűen elfogy az ivóvíz.

Ahhoz, hogy a Föld 7,2 milliárdos népességéből minden egyes ember ugyanannyi vizet használjon naponta, mint a fejlett országok lakossága, már most 3,5 Föld édesvíz-készletére lenne szükség. Az ENSZ jelentése szerint, 15 éven belül 40%-kal haladhatják meg az igények a készleteket, pedig a felhasználható víz mennyisége nem korlátlan. Épp ezért a jövőben elengedhetetlen lesz vízfelhasználás csökkentése.

Egy csésze kávé, egy kádnyi víz
Magyarországon az egy főre jutó napi vízfogyasztás 100-150 liter körül van. Ebből 2-3 liter, amit megiszunk, a fogyasztás nagy részét a fürdés, mosás, WC használat teszi ki. Ez azonban nem minden, ehhez ugyanis hozzá kell számolni a közvetett fogyasztásunkat is, vagyis azt, hogy az általunk elfogyasztott, használt termékek elkészítéséhez, az igénybe vett szolgáltatásokhoz mennyi vízre volt szükség, vagyis mennyi azok vízlábnyoma. Például egyetlen csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, vagyis egy teli fürdőkádnyi vizet igényel, 1 kg marhahúsé átlag 13.000 litert, 1 farmernadrág pedig 8000 liter vizet igényel.

A Föld édesvízkészletének 70 %-át a növénytermesztés és az állattenyésztés használja föl. Élelmiszer-szükségletünk kielégítéséhez közvetve átlag 3000 liter vizet fogyasztunk naponta. Az állati eredetű termékek vízlábnyoma jóval nagyobb, mint a növényeké, épp ezért egy húsban gazdag étrend környezeti hatása 2-5-ször nagyobb, mint a hússzegény vagy vegetáriánus étrendé.

Míg például 1 kg marhahús eljut az asztalunkig, 15 liter vizet emészt fel, ugyanez 1 kg búza esetében 1700 liter, 1 kg krumplinál pedig csak 280 liter. Ha a menü összeállításánál azt is figyelembe vesszük, hogy mekkora az ételek vízlábnyoma, azzal sok vizet megtakaríthatunk.

Kis odafigyeléssel sokat spórolhatunk
Napi rutinunkban is számos olyan pont van, amikor kis odafigyeléssel sok vizet meg tudunk spórolni, például, ha fogmosásnál nem folyatjuk percekig a vizet. Fürdés helyett inkább zuhanyozzunk, hisz míg egy kád fürdőhöz 140 liter vizet kell kifolyatnunk, egy 5 perces zuhanyozással, ami ráadásul egészségesebb is, ennek töredékét használjuk csak el.

Meglepően sok víz el tud tűnni egy csöpögő csapból is, egy hónapnyi csöpögéssel egy egész kádat meg lehetne tölteni, érdemes minél hamarabb megszerelni a rossz csaptelepet. Ma már sokféle víztakarékos csapból is lehet válogatni, melyekből érzésre ugyanannyi víz jön, mint egy hagyományos csapból, a fogyasztásunk azonban érezhetően kevesebb lesz.

Rengeteg vizet pazarlunk a WC-ben, a szokásos öblítőtartályok ugyanis egyetlen öblítésnél 8-12 liter ivóvizet zúdítanak le, az ebből fakadó vízfogyasztás egy kétgyermekes családnál akár 100-300 liter is lehet naponta. Ha tehetjük, szerezzünk be egy víztakarékos tartályt, mely egy kis öblítéssel csak 3, naggyal 7 litert enged le. Akinek van erre lehetősége, érdemes egy olyan WC-öblítő rendszert kiépíteni, amely esővizet vagy a szürkevizet (használt fürdővíz, mosó-, öblítővíz) hasznosítja. A kerti növények locsolására használjunk összegyűjtött esővizet, és ne délben, a tűző napon locsoljunk, ez a növénynek sem jó, ráadásul a víz egy része azonnal el is párolog.

A szennyezett ivóvíz világszerte probléma
Nemcsak a víz mennyisége, a minősége is fontos tényező. A szennyezett víz világszerte 1,2 milliárd ember egészségét károsítja, és évente 15 millió ötévesnél fiatalabb gyermek halálát okozza, főként a fejlődő országokban. De nem kell messzire mennünk, a probléma a szomszédunkban is jelen van. A Greenpeace szakértői megállapították, hogy Ukrajnában a Dnyeperben a káros anyagok jelenléte a megengedett határértékek ötszörösét is felülmúlják. Miközben ennek a folyónak kellene a főváros, Kijev a 2,6 millió lakójának ivóvízellátását biztosítani.

Magyarországon az ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak, de lokálisan előfordulnak problémák. Például azért, mert a régi épületek belső vízhálózata elavult, sok helyen még ólomcsövek vannak, melyekből kioldódhat az ólomtartalom. Korábban az ország bizonyos területein az ivóvíz arzéntartalma okozott gondot, ugyanis az arzén bizonyos rákos megbetegedések kockázatát növeli. Mára az ivóvízminőség-javító beruházásoknak köszönhetően az érintett települések száma 400-ról 16-ra csökkent.

Gyógyszermaradványok és mikroműanyagok
Ma még nem tudunk eleget az édesvizek és az ivóvízben jelen levő gyógyszermaradványok mennyiségéről és hatásairól. A hatóanyagok részben a vizelettel, a csatornahálózaton keresztül kerülhetnek a vizekbe, vagy a hulladéklerakóból szivároghatnak a felszín alatti vizekbe, de gyógyszerekkel kezelt haszonállatok trágyájából is kimosódnak. Bár a jelenlegi tudásunk szerint az ivóvízben lévő gyógyszermaradványok valószínűleg nem jelentenek egészségügyi kockázatot, az ezzel kapcsolatos ismereteink még hiányosak. Nagyon fontos, hogy a lejárt vagy fel nem használt gyógyszereket ne a kukába dobjuk, hanem csomagolással együtt adjuk le a háziorvosnak vagy a közeli patikába, ahol összegyűjtik ezeket és eljuttatják a megfelelő helyre, ahol szakszerűen ártalmatlanítják azokat.

Egy másik, hasonlóan homályos terület a mikroműanyagok jelenléte vizeinkben. Korunk és jövőnk egyik legnagyobb problémája a műanyaghulladékok sorsa. Túl sokat használunk belőlük, és annak is csak kis részét gyűjtjük szelektíven, így kis része kerülhet csak újrahasznosításra. A műanyagok pedig nem bomlanak le, viszont a Napból érkező UV sugarak és a külső erők hatására egészen apró, szabad szemmel sem látható darabkákra esnek szét. Ezeket hívjuk mikroműanyagoknak, melyeket az óceánoktól kezdve a folyókon, tavakon, magas hegyeken át az ivóvízig, sok helyen kimutattak már. Azt egyelőre még nem tudják pontosan, hogy a mikroműanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre, de állatoknál már igazolták, hogy gyulladásokat is okozhatnak.

Mit tehetünk mi, átlagemberek ivóvizünk minőségéért? Részesítsük előnyben a környezetkímélő mosó- és mosogatószereket, a tisztítószerekből is csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk, és a mesterséges vegyi anyagok helyett, melyek sok esetben allergizálhatnak is, próbáljuk ki a természetes tisztítószereket.

forrásom a https://nlc.hu/otthon/20190527/kornyezettudatossag-vizfogyasztas-sporolas/

Honlap készítés